Az ingatlanok adásvétele során az ingatlan vételára nem jelenti a teljes költséget: mind eladóként, mind pedig vevőként felmerülhetnek további kiadások, melyek az adásvételhez kapcsolódnak. Érdemes ezekkel előre számolni, hogy ne érjen meglepetés. Azért is fontos ezekre figyelni, mert megfelelő tervezés mellett sok esetben ezek a költségek csökkenthetők, vagy akár el is kerülhetők. Összefoglalónkban a leggyakoribb, legfontosabb költségeket vesszük számba.
Vagyonszerzési illeték
A vevő az ingatlan adásvételét követően vagyonszerzési illeték fizetésére köteles, ennek mértéke főszabályként 4%. Az illeték alapja azonban csökkenthető az adásvételt megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladott másik lakóingatlan vételárával, így tulajdonképpen csak a különbözet után kell az illetéket megfizetni.
35 év alatti vevő maximum 15 millió forint értékű ingatlanvásárlása esetén 50 százalékkal csökkenthető az illeték, és kamatmentes részletekben fizethető meg. Új lakás vásárlása, valamint ingatlanforgalmazás céljából történő ingatlanvásárlás esetén további kedvezményeket lehet igénybe venni. Fontos azonban tudni, hogy az eljáró ügyvédnek ezeket a körülményeket már az ingatlan-adásvételi szerződésben fel kell tüntetnie, ellenkező esetben a vevő eleshet a kedvezménytől.
Személyi jövedelemadó
Az adásvétel, amennyiben az ingatlan értékesítésére a szerzést követő 5 éven belül, a szerzési összegnél magasabb áron kerül sor, adóköteles az eladó oldalán, melynek mértéke jelenleg 15%. A 2-5 év végéig progresszíven nő a kedvezmény összege, 5 év felett pedig már nincs adóteher, azaz amennyiben egy lakás megvásárlása és értékesítése között több mint öt év telt el, az ügylet adómentes. Az adóalap az eladási és a szerzési ár különbözete, melyből levonhatók a szerzéssel kapcsolatos kiadások (pl. az ügyvédi költség, a szakértői díj, a közjegyzői díj), továbbá az értéknövelő beruházások értéke, valamint az állagmegóvó költségek az eladás előtti 24 hónapból. Ezen felül még levonásra kerülhetnek az értékesítési költségek is (a hirdetés feladás, az ingatlanközvetítő díja, az értékbecslés költsége), azonban minden levont kiadást, költséget okirattal kell igazolni.
Energetikai tanúsítvány
Az értékesítéshez szükség van a lakás energetikai tanúsítványára, ennek is díja van. Az épület energetikai tanúsításának ára nagyságrendileg 15-28 ezer forint + Áfa. Ez a költség az eladót terheli.
Földhivatali költségek
A tulajdoni lapot az adásvételi szerződés megkötését megelőzően kell beszerezni. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés teljesítéséig akár többször is le kell ezt kérni. Ezt az ügyvéd általában elektronikus úton intézi. A nem hiteles tulajdoni lap lekérésének díja alkalmanként 1.000,- Ft, a hiteles tulajdoni lap ennél jelentősen többe kerül. Az adásvételi szerződést az ügyvéd az aláírást követő 30 napon belül köteles benyújtani a földhivatalhoz. Ennek elmulasztása bírsággal jár. Az eljárás díja 6.600,- Ft, melyet a vevő fizet.
Amennyiben az ingatlan tehermentesítése szükséges, ennek díja szintén 6.600,- Ft terhenként. Azonban amennyiben az összes teher törlését egyszerre, egy eljárásban kéri az eladó, csak a legmagasabb összegű díjtétel egyszeri megfizetése szükséges, vagyis csak egyszer kell megfizetni a törlési díjat. Ez a költség főszabály szerint az eladót terheli.
Az Ingatlan-adásvétel Költségei
Ügyvédi munkadíj
Az adásvételi szerződés elkészítése, a folyamat támogatása a szerződés aláírásától a vevő tulajdonjogának bejegyzésig, a földhivatali ügyintézés mind az ügyvéd feladata. Érdemes körültekintően, nagy tapasztalattal rendelkező, ingatlan-adásvételekre szakosodott ügyvédet választani, hiszen a lakásvásárlás a legtöbb ember életében a legnagyobb kiadás, egyben az egyik legfontosabb esemény. Egy jó ügyvéd segíthet a járulékos költségek mérséklésében, és mindkét fél érdekeit szem előtt tartva dolgozza ki a legoptimálisabb megoldásokat. Az ügyvédi munkadíj megállapodás tárgya, összege függ a jogügylet bonyolultságától, a szükséges időráfordítástól, valamint a vételár összegétől is.
Egyéb költségek
A vételár bankhitelből való finanszírozása esetén a bankok díjat számíthatnak fel, valamint a közjegyző költségeivel is számolni kell. Ezeknek összegét a bankok határozzák meg, a közjegyzői munkadíj mértékét pedig jogszabály rögzíti. Végül vannak olyan dokumentumok is, melyeknek beszerzése költséggel nem jár, de ügyintézést, utánajárást igényelnek (pl. nullás igazolások).
